8.fejezet Baj

- Nenna - hallom meg Manu hangját a másik oldalról. Felállok az ágyból majd kinyitom az ajtót.
Kérdően nézek fel a legjobb haveromra akin nincsen felső, a haja zilált, a szomszéd szobában foglal helyet így nem csodálom, hogy nem öltözött fel.  Félre állok az ajtóból, hogy betudjon jönni a szobámba. Leül az egyik fotelbe a szobában, míg én az ágyon foglalok helyet.  Kezemet a hasamra teszem, ma jól érzem magamat. Úgy érzem nincsen semmi bajom. Mintha megint egészséges lennék. Manuel egy italt tölt magának az asztalon lévő italok egyikéből amik nem tudom minek vannak itt, de Neuer szobájában is vannak. Újra kopognak az ajtón így megint felállok és kinyitom az azt. Most Emily áll az ajtóban. Rajta egy férfi ing van, egy nadrág ami alig látszik ki az ing alól, a haja zilált, de valahogy még is rendezett, smink is alig van rajta. Félre állok őt is beengedve.
Körbe nézz és meglátja Neuert.
- Te...- mutat rá, és már megy is oda és kezdi el ütni a legjobb haveromat.
- Jól áll az ingem - röhög Neuer, nekem pedig leesik ezek mint csináltak, de jó ég!
- Fogd be, de kretén - kiabál Em
- 1 órával ezeket máshogy hívtál - röhög Neuer, és megérzem távoznom kéne. Előveszem a nadrágomat, és egy sima felsőt, és a balerinámat. Na meg a táskámat. Beszaladok a fürdőbe, és felöltözöm. Kimegyek, és bedobom a pólómat az ágyba. Azok ketten még mindig veszekszenek. Kinyitom az ajtót, és már mennék ki ,de szinte egyszerre szólalnak meg.
- Nenna, ne merj sehová menni. - kiabálnak.
- Mit akartok? - kérdezem - Lefeküdtetek, és gáz, de ez van. Jó volt, nem? Ha szar volt az még gázabb. Em, te meg Kroos ha jártok mondd meg neki, vagy nem, elvégre amiről nem tudunk az nem fáj, Neuer, te meg örülj, hogy megdugtad Németország leghíresebb énekesnőjét. - fejezem be a monológomat.
Emily vonal ki a szobából először. Aztán Manuel megy ki, és bemegy a saját szobájába. Én elindulok le.  A recepciós pult előtt kell elmennem. Elég sokan állnak ott. Több recepciós is ott áll, egy ismerős hangot hallok. A hangjától megremegnek a térdeim. A gyomrom összeszorul, és a torkomban hatalmas gombóc. A hang irányába fordulok és ott áll. Mellette legjobb barátja van, aki felém mutat. Mario rám mosolyog. Én is így teszek. Valamit magyaráz a recepciós,  de már csak Reuss figyel rá. Mario felém indul, és megcsókol. karjaimat a nyaka köré fonom, ő pedig megfogja  a derekamat.
- Szeretlek - súgja
- Miért vagy itt? - kérdezem
- Tudod a férjedet is meghívták, és Reusst is, de mi nem akartunk korábban jönni. - mosolyog
- És én erről miért nem tudtam?
- Meglepetés. A szobádban akartam megjelenni, az ágyadban feküdni, felső nélkül. - röhög fel ű
- Hidd el, lehet, Neuert küldtem volna be, ha észrevettem volna, hogy a szobámban van valaki - nevetek most én
- Jössz enni? - kérdezem
- Pillanat, felviszem a cuccokat, és utánad megyek - puszil meg, én pedig bólintok.
Bemegyek az étterembe, majd választok magamnak valami enni valót. Kávét még mindig nem tudok inni, viszont helyette narancslevet választok. Leülök egy számomra optimális asztalhoz. ahogy körbe nézek elég sok focista lepte el a helyet. André Schürrle az előttem lévő asztalnál ül a barátnőjével. André észrevesz és int nekem amit viszonzok is egyből. Mario is megjelenik az ajtóban. Választ magának valamit, és leül elém. Andrét és barátnőjét meghívja az asztalhoz akik boldogan átülnek  hozzánk. A két férfi a fociról beszél azt beszélik meg ki lehet ma az aranylabda nyertese, Schürrle nője, pedig velem beszélget arról milyen a terhességem. Mesélek neki Heidiről. Arról, hogy már vettem neki ruhákat, és hogyha hazamegyünk megcsináljuk a szobáját is, Ő is mesél, hogy már szeretne anya lenni, de még egy kicsit várnak. Elnézést kérünk, de nekünk már menünk kell. Götze megfogja  a kezemet, és a szobánkba megyünk.
- Mit csinálunk ma? - kérdezi
- Nem tudom - rázom  a fejemet.
- Mondjuk pihenjünk? - kérdezi én pedig bólintok, és lefekszem az ágyba.

**

- Mehetünk? - áll mögém a férjem. Fekete ruhám, melynek semmi dekoltázsa nincsen, míg hátul a hátamból lát engedni egy kicsit.  A hasam látszik benne, fekete magassarkúmban nehéz menni, a hajam szabadon van hagyva, míg az arcomon lágy smink van. Götze csodásan nézz ki.  Fekete öltöny van rajta, elegáns cipővel. Tökéletesen illünk egymáshoz. 

- Persze - mosolygok

Kéz a kézben indulunk ki a szobából. Egy fekete autó vár ránk ami egyenesen a vörösszönyegnél áll meg. Már megszoktam ezt az egészet. Götze kézét fogva megyek végig. Készítenek rólunk képet majd bemegyünk az arénába. Leülünk az asztalunkhoz ahol még Neuer ül, és Lahm ül.  A műsor megy. Aztán végül sajnos nem Manu kapja az aranylabdát, hanem Ronaldo, én nem neki adtam volna hanem Neuernek, de ha már, nem Manuel akkor Messi. Azonban engem, elfog a rosszul lét. Fáj a fejem, és remeg a kezem, egyre nehezebben veszem a levegőt. Megszorítom a férjem kezét. 

- Menjünk - mondom, halkan 

A levegőt kapkodom. A kezem remeg, nem tudom mi lesz velem. Félek. Féltem a babát.  

Az autóhoz megyünk. Most mario vezet. A Hotelbe megyünk. 

- Orvoshoz kell menünk - jelentem ki 

- Intézem - válaszolja a férjem. 

Átveszem a ruhámat, egy blúzra, a fekete gatyámra, és egy elegánsabb cipőt.  A táskámba beleteszem az irataimat, és a leleteket amiket már elég régóta viszek egy nagyobb utazára. A fejem még mindig fáj. A kezeim és a szám remeg. Leülök az ágyra, de csak rosszabb lesz. Így felállok. 

- Mehetünk - jön be Götze és elindulunk. Az autóval siet nem áll meg a lámpáknál. A kórház előtt parkol le, és siet be velem. Egyből levágom, hogy magánkórházban vagyunk. A nővér egy kórterembe kisér. Leülök az ágyra Mario beteg mellettem foglal helyet egy széken. A kezemet szorítja. Félünk. Fél attól, hogy elveszít engem és a lányunkat is. Akkor nem maradna neki semmi. A családja meghalna. 

- Jó estét. Frau és Herr Götze - köszön az orvos mi is köszönünk 

- Én Herr. Kerstin lennék. Herr Götze kimenne? - kérdezi az orvos 

- Persze - mondja, és megpuszil majd kimegy 

Az orvos kérdezz arról mit szedek, milyen mennyiségben. Aztán a gyerekről kérdezz. Elmondom mi van velünk.  Kérdezz arról, hogy szedek valami terhes vitamint. 

- Tudja, Frau Götze, én azt mondanám, hogy pihenjen. Jó sokat. Ezek csak tünetei voltak a betegségének mivel nem szedi már azt amivel ezt ellehet nyomni így erősebben jönnek. A kicsi jól van legalábbis így nézve, elküldöm ultrahangra a kollégám már itt van. Feküdjön még sokat, ezt a 2 hónapot jó lenne végig feküdni. De ha nem megy legalább a felét igen. - mondja 

Megköszönöm és elindulok. Megsimogatom a férjem hátát. Felnézz rám. megmondom hová kell menni, és megyünk. Elvégzik azt is,és végül, kiderül, hogy Heidi jól van. Visszamegyünk a Hotelbe, de csak az cuccainkat rakjuk össze. Aztán magán géppel megyünk haza. A gépen Mario már alszik. 

Belegondolni a helyébe. Milyen lehet kint ülni  a váróban, izgulni. Aztán ha velem gond van hazaérni mert ott van az orvosom. Aztán most ez. Elveszíthet minket. Elveszítheti  a a családját. Heidi lesz a mencsvára, és most lehet, hogy őt is elveszti.


Sziasztok! 
Sajnálom, hogy ma tudtam csak kitenni a részt, de a hétvégén beteg voltam. Lehet, hogy holnap is tudok hozni, de nem ígérem. 
Vasárnap beteg biztos nem lesz, mivel elutazom, szerdán pedig suliba megyek, de szerintem ti is. Aztán csütörtökön szóbeli nyelvvizsgám lesz,németből. Szorítsatok!