Lehajolok a fehérneműmért amit fel is veszek. Mikor a szekrény előtt állok valaki átkarol hátulról.
- Tetszik ez melltartó, de nélküle jobb vagy - súgja a fülembe
- Lehet, de reggeliznünk kell - mosolygok.
Felkapok magamra egy virág mintás ruhát és egy balerina cipőt. Míg a fürdőbe megyek sminkelni addig Mario is felöltözik. Megfogja a kezemet és együtt megyünk le.
A válogatott asztalánál már csak a mi helyünk üres. Én Neuer mellett foglalok helyett míg Mario Reus barátja mellé ül le. Götze hozz nekünk kaját, és már jól tudja kávét látni se akarok.
- Besser láttalak a tévében - mondom
- Melyiken? - kérdezi teli szájjal
- Az Animel Planeten - nevetek fel a saját viccemen és velem együtt nevet Schweinsteiger, Lahm, és Schürle mivel a többiek nem hallották. Neuer persze játssza a sértődötted, de aztán elneveti magát.
Magához ölel és megpuszilja a fejemet.
- Beszéltél Tessával? - kérdezem
- Igen, hazament Londonba - mondja én pedig bólintok. Nem volt egy szép szakításuk Neymar-ral, de a mienk mindent vinni fog Götzével. Mario leül mellém, és megfogja a kezemet. Előre izgul milyen lesz a hazaiak ellen játszaniuk, de bizik benne hogy győznek, tudom, hogy így érez mert mi lenne ha nem? Tudom, hogy nyerni fognak. Götze átkarol én pedig mellé bújok. Miközben ő beszélget én élvezem azt, hogy vele lehetek. A teste melegét és ahogyan a szíve dobog, néha egyre hevesebben, néha pedig egyenletes, és persze mikor felnézek rá, ahogyan kézzel lábbal beszél, mindig megmosolyogtat. És persze a mosolya. Szét cikiznek egymást, de főleg valamiért szegény Kroos kap most egy kicsit, Götze talán mérgesebb rá is, mert elment a Bayern-ből abba a csapatba amit náluk mindenki rühel. A Real Madridban kezdi meg a szezont. Kroos nem érti miért ilyen vele a barátja, ezért kérdően mindig rám nézz de nem fogom elárulni őt.
- Nenna - hallom meg Bastian hangját. Kérdően nézek rá. Az egész csapat hallgat.
- Sosem mondat miért hívnak Nennának, úgy mint az énekest.
Az egész csapat engem nézett, szép lassan ülök fel,m Mario a fülembe súgja, hogy nem muszáj, tudja, hogy nem szeretek a szüleimről beszélni neki se mondtam róluk el mindent sokáig.
- A szüleim a 99 Luftballonos közben találkoztak. Mikor leomlott a fal. Apa adta anyának a rózsát mikor anya átjött Keletről. - mondom - 3 évre rá megszülettem én.
Mindenki hallgat és csak bólogatnak. Le kell fognom a kezeimet, a remegéstől. Mario észre veszi és fogja meg a jobb kezemet, így a bal is abba hagyja.
- Szép történet - mondja most Lahm
- Tudom - bólintok.
Még mindig meg vannak a képek arról ami történt velem arról, hogy jött nekünk az a nő, aki azóta már szabad,a híres német igazság szolgatatás. Ahogyan apa elém ugrót és a bátyám elé, de bátyám nem úszta meg, az ő oldalára jött az autó eleje, ő és anya azonnal meghalt, én is komolyan megsérültem de apa megmentett. Nem sokat voltam árvaházban talán 1 hetet. Berlinből Münchenbe költöztem és ott éltem az életemet. Nemsokára mindenki elindul valamerre még az este előtt, hisz' a meccs csak 6-kor kezdődik. Minden Neymar-ról szól most, arról milyen durván sérült meg. Mario a patra vissza le, kéri hozzak magammal fürdő ruhát és megteszem. A part tele van leginkább brazilokkal de van itt egykét német is legalább is a szőke haj/kék szem párosból sok van. Leülünk egy ilyen pár mellé. Átöltözök a törölköző alatt míg Mario-nak csak a nadrágját kell levennie. Felkap és így megyünk be a vízbe. Szinte már bedob, mikor elég mélyen vagyunk. Belé kapaszkodok nehogy belefulladjak a vízbe. Götze erősen fog, majd megcsókol. Lassan csókol és vigyázik rám minta egy porcelán baba lennék aki bármikor összetörhet. A csók végén elmosolyodik. Kivisz, a pokrócon ráfekszem a mellkasára ő pedig átkarol.
- Mit fogok csinálni ha nem leszel már velem? - kérdezi
- Élni fogsz. - mondom
- Hogyan?
- Nehéz lesz, de tovább kell lépned majd - mondom
- Nem fog menni
- Nem velem fog elkezdődni az örök élet - mondom neki, és felülök.
- De azt hittem még lesz időnk. - súgja
- Még élek, Mario!
- Meddig, Nenna? - kérdezi
- Reményeim szerint sokáig!
- Nenna...hogy tudsz ilyen lenni? Ilyen tökéletes?
- Sehogy. Csak tudom, hogy mit gondolnék ha a helyedben lennék.
- Mit tennél? - kérdezem
- Azt képzelném Nyugaton vagy én pedig Keleten és a Fal áll közénk, de élsz, és már sosem lehetünk együtt. Aztán mikor én is meghalok akkor leomlik a fal. - mondom és közben a könnyeim folynak.
- Miért vagy ilyen csodálatos? - kérdezi mosolyogva. És megölel. El sem tudd engedni ahogyan én sem őt. Élvezem, hogy van nekem mert tudom már nem sokáig van ez így. Nem lehetek mellette nem lehet gyerekük mert meghalok. Hirtelen szédülés fog el. Götzébe kapaszkodom aki aggodalmasan nézz rám. Mintha hánynom kéne. Mario aggódó pillantása szinte lyukat fúr belém.
- Jól vagyok - mondom mikor már tényleg jobban lettem.
- Megyünk orvoshoz - jelenti ki
- Otthon ígérem elmegyek - mondom
- Otthon? Az még elég sok idő.
- Akkor holnap elmegyünk, Mario , de ma időnk se lenne - mondom, bólint hogy ez megfelel neki. Felveszem a ruhámat. Mario összeszedi a dolgokat, de én leütöm a kezéből, és futni kezdek. A lábam a vízben van miközben végig futom a fél part szakaszt, a férjem pedig követ. Megállok, majd mikor majdnem beér futok tovább. Aztán elkap, akkor felnevetek. Maga felé fordít, és megcsókol.
- Indulnunk kell - mondja
- Tudom - súgom a fülébe és megyünk. Mosolyogva nézem őt ahogyan engem kímélve felveszi a dolgokat.
Kézen fogva megyünk be a szállodába hol Calvin Harris szól. Felmegyünk a szobánkba ahol Götze zuhanyzik elsőnek, mivel neki jobban kell sietnie és már nincsen túl sok ideje. Utána megyek én. Mikor végzek, sminkelek egy kicsit, a hajamat befonom, és kimegyek. Fehérneműt veszek fel és a Götzés mezemet, és persze egy sortot, és a szandálomat. Elrakom a telefonomat és már megyünk is. Ő megy a busszal én pedig egy taxivel. A stadionhoz egyszerre érünk oda. Én megyek a pálya mellé ahol már a legtöbb focista barátnője is itt van. Üres mellettem Tessa helye. Néha kijött velem mikor Neymar-nak nem volt meccse. Müller nője mellettem boldogan szurkol. Götze felém jön még egy csókért amit meg is kap, de már megy is. A meccs jól kezdődik azonban elég hamar lövünk egy gólt majd a következő 10 percben még 4-et. csodálatos az állás nekem és a németeknek tetszik, azonban a braziloknak már nem annyira. Félidőnél elég jól állunk. Mario jön ide hozzám és lekap. beszélni kezd milyen király, hogy valószinűleg döntőben vannak. Adok neki egy csókot majd Neuer-hez megyek. Legjobb barátom még nem olyan izzad mint Mario.
- Engedj be nekik egyet - mondom
- Miért? - kérdezi
- Így is fasza gyerek vagy, csak szét vannak alázva - mondom mire ő bólint.
- A végén ha addig nem megy be - mondja, mire megpuszilom. Vissza kell ülnöm így megteszem azt. Ezután persze jönnek még a gólok német részről. Mosolyogok, és Neuer megtartotta az ígéretét is, beengedte az a gólt. A szállodában mindenki boldog hisz' döntőben vannak! Ennél nagyobb öröm nagyon nincsen számukra. Amint a szobába érünk Mario megcsókol és ágynak dönt. És élvezzük egymást.
Annyit mondanék, hogy Boldog Karácsonyt mindenkinek! És remélem megkapjátok azt amit szeretnétek:)(Én igen, egy Artic Monkeys-os felső) És még kaptok ám majd részt;)
