2. Fejezet: Egy különleges nap

Mire felkeltem Götzének hűlt helyét találtam. Körbenéztem és megláttam egy cetlit. Az ő kéz írása volt ezu kétségtelen.

Edzünk, sajnos egész nap ha gondolod gyere el az arénába vagyunk, holnap pedig megnyitó, eljönnél velem? 

xx.Mario.xx. 

Szép lassan felkelek, felülök, és csak ülök ott egy helyben és fáj valami de nem tudom mi. Annyit tudok, hogy fáj, csak nem tudom mi, kezeim remegnek. Ez az amitől félek vagyis félünk. Letelt az 5 év. A tünet mentesék,most jönnek majd a komoly gondok.  Az mikor a fájdalmak majd belehalok, nem fogok emlékezni az írásom így is alig olvasható.   Felállok majd elmegyek a fürdőbe, beveszem a gyógyszereimet. Beállok a zuhany alá, és elkezdek fürödni. Lefürdök majd felöltözök. Ezután lemegyek enni. Reggelire tojást eszek, senkivel nem állok szoba pedig elég sokat beszélnének velem főleg férfiak. Leülök egy asztalhoz, előveszem a telefonomat, és twitterezek egy kicsit, nemsokára vagyis holnapután szülinapom lesz, így már kaptam egy- két ilyen levelet. Válaszolok rájuk és megjelenik egy másik válogatott ha minden igaz a brazil. Mikor meglátom Neymar-t biztosra veszem hogy a brazil az. A focista körbe tekint és meglát engem, biccent egyet, és elindul felém, egy fiatal lány rohan utána aki nagyon ismerős nekem. Neymar leül elém, ahogy a lány megáll mögötte, és megpuszilja, Ney arca pedig felragyog.

- Szia, Nenna, igaz? - kérdezi

- Szia, Neymar igaz? - kérdezek vissza

- Teljes életnagyságban - mosolyog - ő pedig a barátnőm Theresa Rose

A lány rám mosolyog. Eszek tovább

- És miért pont hozzám ültetek? - kérdezem

- Megakarlak kérdezni mi történt veled, hisz' legutóbb egy Bayern- Barcalona meccsen találkoztunk ahol jól elbeszélgetünk - mosolyog

- Én megyek kajáért - mondja Theresa és elmegy.

- Götze? - kérdezi

- Edzésen vannak - mondom

- Aha - mondja, Theresa visszatért egy csomó kajával, ezután Neymar indul el.

- Hogy-hogy ismered? - kérdezi kedvesen

- Mario Götze barátnője vagyok - mondom - ti hogy találkoztatok?

- Egy Barca meccsen - mondja - ti Götzével?

- Legjobb barátom volt - mondom

Én befejezem a kajálást és elköszönök Theresától. Felmegyek a szobába, és sminkelek. Egyszer csak megállok, és az ajkam, és a kezem remeg. Fáj valami de nem tudom mi. Elindulunk, taxival megyek. Bemegyek a stadionba. Mindent megnézzek, és látom Müller-t. Biztosan szünet lehet. Thomas nyakába ugrok. Köszön nekem, és elmondja, hogy most van a kapus edzés 1 óráig addig nekik szünet van. Megkeresem Götzét aki a lelátón beszélget a csapat kapitány Lahm-mal. Felmegyek hozzájuk- Megpuszilom Götze arcát. Ő is ad egy puszit. Az ölébe ülök, Lahm köszön nekem és én is így teszek. Jó dolgokat mondd, és esélyek latolgatnak, szerintük a döntőben Brazíliával fognak játszani, én is beszállok és én pedig Argentínát mondom esetleg spanyolokat. Lahm-t hívta a felesége.

- Nenna, lehet egy kérdésem? - kérdezi

- Persze

- Mi lenne ha ma összeházasodnánk? - mosolyog rám. Bevillan a beszélgetésünk, arról, hogy mit beszéltünk meg, hogy spontán fogunk összeházasodni. Mikor nekünk tetszik, mikor jól esik.  Talán most van itt az idő, most mikor nemsokára meghalhatok.

- Igen - mosolygok

- Te jó isten! Így nem kell mindent lemondanom, és Em-et visszaküldeni. - mondja, és felsóhajt.

- Hülye - puszilom meg. Neuer érkezik meg mellém, kávét iszik, nekem pedig felfordul a gyomrom, az illattól, olyan mintha nemsokára elhánynám magamat.

- És mit beszéltél Lahm-mal? - kérdezem

- Ő lesz a tanúm - mondja, bólintok. Nekem is kén egy tanú. De persze tudom ki lesz. Mellettem ülő óriás mellé fordulok. Neuer még mindig iszik. Kedvesen rá mosolygok. Götzét hívják edzeni. Megpuszil majd elmegy.

- Besser, lennél a tanúm? - kérdezem spontán.  Legjobb barátom kiköpi a kávéját. Kéri ismételjem meg, és meg is teszem.

- Persze Nenna, megtisztelsz - mosolyog rám. Megölelem. Megmondom, hogy Götzének üzenem, elmegyek és készülődőm. Még mindig rosszul vagyok és szédülők. Szállodába megyek ahol egy ismerős arcot látok. Kék haj, és persze a rock-os stílus. Nagy börönd amin matricák vannak. Egyből rohan kezdek és Em nyakába vetem magamat. Emily megfordul majd megölel. Magához húzz.

- Hiányoztál - mondja. Szinte már sír.  Nem akarok belegondolni mi lesz vele nélkülem. Magányos lesz, és nem lesz senkije. Emily a szüleitől egy dolgot kapott , a nevét. Ezután örökbe adták, és nevelőszülőtől nevelőszülőig járt, míg a végén az apja jelentkezett, és egymásra is találtak. Az édesapja és a két focista segít majd neki, és biztosan segíteni fognak egymásnak.. Em már tudja miért van itt, és elhozta a ruhát amit még 1 éve vetünk erre a napra. Felmegyünk a szobánkba és készülődünk. Lefürdők, majd felveszem a ruhámat, míg Emily zuhanyzik. A ruha fehér, és leér teljesen a lábamig, hátul pedig van egy nagyon szép része.

 Emily kisminkel, és megcsinálja a hajamat. Szép vagyok. Hajam loknikban omlik a vállamra, natúr sminket viselek. Legjobb barátnőmön fekete ruha van ,sminkje megy a kék hajához, kék haja fel van kötve míg szeme ki van húzva.  Csodaszép. Kijelenti, hogy menünk kell. Szandált ad rám, és ő is abban van. Elindulunk. Kocsi áll a szálloda előtt. Em odamegy és beül, majd én is ezt teszem. Felfedezem a sofőr nem más mint Müller. Felnevetek rajta. Ingben van, de hozzá jön egy sapka, olyasmi mint a kapitányoknak van. Neuer ül az anyós ülésen. Elindulunk. A tengerparton állunk meg. Neuer kisegít. A homokban gyertyák vannak, és a víznél ott áll Ő. Szmokingot visel és milyen jól áll neki. Hosszú nadrágban van és mezít láb. Leveszem a szándálomat.  Löwh jön ide hozzám, hisz' ő a második apukám. Senki nem öl,de nem is vagyunk sokan. Neuer  és Lahm külön áll. A németcsapat van itt, Emily és egy fotós. Johaim, megfogja a kezemet és elindulunk. Csak fogom a kezét, és szorítom, hogy ne remegjek. ÉS ekkor odaérünk. Megpuszil majd beállok Mario elé.  A pap mondja. Nem is tudom mit mondd. Mikor kérdezz válaszolok, de nem tudok másra figyelni csak rá. Arra, hogy nem sokára férj és felség leszünk. Mosolygok. És ekkor kimondják. "Férj és feleség vagytok" Mario megcsókol. Kizárok mindenkit, és csak mi vagyunk. Lassan csókol. Mikor elszakadunk, homlokon puszil mire én mosolygok, és elkezdenek folyni a könnyeim.

- Frau, Götze - mondja a férjem.

- Herr Götze - válaszolom. Kézen fog és elindulunk.  A szállodába lesz a buli ahová meghívták a többi válogatottat. Az étterem megtelt. Az első tánc a milyének. Derekamat fogja én pedig a átkarolom és fejemet mellkasára hajtom. Szeretem ezt a fiút. Csak szép lassan táncolunk. Mi ketten. Nem is tudom milyen zene szól. A következő tánc már gyorsabb egy német dal amit nálunk elég sokan sőt talán mindenki ismer. Ez nem más mind a Curry Wurst, a világ legrosszabb dala. Neymar, és Tessa is táncol. Boldogak együtt. Közlöm, hogy leülök, mert fáradok. Ahogy leülök és csak előre nézek a kezem remegni kezdd. A betegségem még ezt a napot is elrontja. Emily kávézik és nekem felfordul a gyomrom. Müller család észreveszi ezt. Thomas kérdezget, de mondom, hogy jól vagyok. Odamegyek a sütikhez és eszek belőle nem is keveset. Mario átkrol.

- Látom éhes vagy - mosolyog.

- Jól látod - válaszolom.

- Menyit ettél?

- Nem tudom csak kívánom. - mondom és megpuszil majd tovább megy. Van akit nem hívták. Ronaldo szándékosan nincsen itt. Ezután leülök és Götze is. Beszélgetünk. Boldogok vagyunk. A bulinak éjfélkor szándékosan vége hisz'  itt sportolok  vannak. A szobánkban lefürdök, a férjemmel.Ott bírunk magunkkal de a szobában már nem. Ott egyből egymásnak esünk.

Sziasztok! Nem tudom kiolvassa a másik blogomat de aki igen annak Neymar párja biztosa ismerős:) 

Szóval a lényeg, hogy összehoztam a két blogot. Remélem tetszett az  rész:) Ha pedig valaki komizik nem haragszom meg érte:)